A Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola története

A kiegyezés által megteremtett nyugodtabb politikai életben Székesfehérvár kereskedelme gyorsabb fejlődésnek indult, s ez kedvezően befolyásolta az 1700-as évek elején alakult Kereskedelmi Társulat működését is. Tudatosabb program lett a kereskedõk érdekeinek védelmezésén kívül egy tanult, szakmájához értõ és azt szeretõ nemzedék nevelése. Ezért 1868-ban az ún. "vasárnapi" inasiskolából a mindennapi képzésre áttérõ iskola lett.

A Kereskedelmi Társulat felügyelete alatt és megbízásából Berndorfer Kálmán nyitotta a "kereskedelmi tanodát" a Zichy-palotában /ma az önkormányzat épülete/. Az elsõ tanévben 32 tanuló iratkozott be.

A tanulók száma egyenletesen növekedett, ezért 10 év múlva az iskola önálló épületbe költözött s az 1872-ben megjelent miniszteri rendelet a kereskedelmi szakiskolát középiskola rangjára emelte, majd a Vallás és Közoktatási Minisztérium az iskolában folyó kiváló munka elismeréseként 1886-ban a Kereskedelmi Akadémia címet adományozta az intézetnek. Az akadémia elnevezés pillanatától a "saját ház" program került az államilag engedélyezett társulati iskola igazgatóbizottsága tevékenységének központjába. A bizottság azt ajánlotta a társulatnak, hogy új bérlet helyett vásárolja meg a Kaszárnya utca /ma Kossuth Lajos u. 9./ egyik épületét. A tanácsot elfogadták, a megvásárolt házban 3 tantermet, 2 szertárt, 1-1 könyvtári, igazgatói, tanári szobát és tornatermet alakítottak ki.
Az akadémia nevet 1895-ig viselte az intézmény, amikor a többi kereskedelmi iskolával egységesen a felsõ kereskedelmi iskola nevet kapta.

Mindeközben a tanulók száma fokozatosan növekedett, ezért hiába keresett a Kereskedelmi Társulat újra és újra nagyobbat, szükségessé vált egy új, eredetileg iskola részére tervezett épület.

A választás a Petõfi út és a Várkörút sarkán levõ telekre esett. Say Ferenc műépítész készítette a terveket, az elsõ kapavágást 1907. október 10-én tették, 1908. november 4-én a diákok már költözhettek.
Az iskolán kívül az épületben kényelmes otthont kapott a társulat is, hiszen a termeket gõz melegítette, gáz világította, s volt benne vízvezeték is. A négy tanterem, a tanácskozó, az igazgatói és a tanári szoba, a két könyvtár, valamint a három szertár mellé 1910. április 30-án a Petõfi utcai üres telken elkezdték készíteni az épület befejezõ részét. Október végére /!/ megépült a nyolc szoba és tíz mellékhelyiség, átjáróval a fõépületbe, s amellett külön kapuval. A két új lakást az igazgató és helyettese foglalta el.

Az iskola életében jelentõs állomás volt az 1924-25-ös tanév: akkor vette föl a nagy király, Hunyadi Mátyás nevét, aki 1464. március 29-én, Szent István koronájával - miután III. Frigyes császártól visszaváltotta - Székesfehérvárott koronáztatta meg magát. 1476-ban itt fogadta Itáliából érkezõ menyasszonyát, Beatrixot, december 22-én itt folyt le az esküvõi szertartás, halála után pedig a bazilikában temették el.

A kormányzat a felsõ kereskedelmi iskolát 1940-ben kereskedelmi középiskolává szervezte át. Ez volt az elsõ háborús tanév, a tanítás már zaklatottan, személyi és tárgyi nehézségekkel küszködve folyt. A fenntartó testület 1942-ben - utoljára - mégis nagyszabású átalakítást, bõvítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve - amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelõ beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj - nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a nõi tagozat elsõ osztálya is. 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.
A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdõdött a város bombázása. 1944. október 13-tól 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges - március 22-i - felszabadulása után április végétõl megkezdõdött a "rendes" tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejezõdött be.

Az 1945-46-os tanévre 133 tanuló iratkozott be, de ez a létszám hullámzott az egész tanévben - és még éveken át -, hiszen különbözõ idõpontokban érkezett egy-egy tanuló Európa különbözõ hadifogoly-táboraiból, kórházaiból, a kényszerhelyzetben választott ideiglenes tartózkodási helyekrõl. A tanítással párhuzamosan folyt az iskola és a város helyreállítása, a diákok rendszeresen végeztek közmunkát. Az iskolai romeltakarítás mellett legrendszeresebben a megyei kórházba jártak ki dolgozni, amely még hosszú idõn át hadifogolytábor volt. A téli szénszünet alatt - ez kisebb-nagyobb megszakításokkal két hónapig tartott- fõleg az osztályfõnökök irányításával és aktív részvételével fakitermelésre jártak a tanulók.

A helyreállítás munkálataival párhuzamosan folyt az oktatás "demokratizálása", a tanári kar "világnézeti" átképzése, új ifjúsági szervezetek alakítása. A korszak legjelentõsebb változása az iskola államosítása volt. A helyzet ellehetetlenülésének mutatója volt, hogy az addigi fenntartó, a Kereskedelmi Társulat vezetõi elhatározták, hogy az iskolát minden ingatlan és ingó vagyonával együtt fölajánlják az államnak.
Az 1948. XXXIII. tc. ezt a kérdést véglegesen megoldotta. Az intézmény az állam tulajdonába került. Az elválásról az iskolaigazgató akkor még így ír az iskola és a társulat közös értesítőjében: "...õszinte hálával... mondok köszönetet volt fenntartó testületünknek azért a nagy áldozatkészségért, önzetlenségért... amellyel iskolánkat 80 éven át elhalmozta. Tudom, hogy ezek a meleg érzelmi szálak, erõsek maradnak a jövõben is, tudom, hogy a volt fenntartó testületünk az iskolát továbbra is édes gyermekeként szereti..." Csakhogy az alapító Kereskedelmi Társulat sem sokáig létezik már, hiszen hamarosan - csaknem 250 esztendõs működés után azt is föloszlatják.

A kereskedelmi középiskolát 1949. szeptember 1-jén közgazdasági gimnáziummá szervezték. Mind a két típus az általános műveltségen kívül szakmai ismereteket is adott a különbözõ gazdasági pályára készülõ tanulóknak, de egyben felsõ tanulmányok elvégzésére is elõkészítette õket.

Az intézmény 1952-ben közgazdasági technikummá vált és 1956-ig a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került. Ekkor elsõsorban pénzügyi szakembereket képzett.

1957. augusztus 26-án, amikor ismét a Művelõdésügyi Minisztérium lett a fõhatóság, a pénzügyi tagozat megszűnt, helyette ipari és mezõgazdasági tagozat nyílt.

1958-ban megkezdték a középiskolai közgazdasági, ügyviteli képzés kidolgozását Az 1963-64-es tanévben idegen nyelvű osztály indításával kezdõdött meg a technikum közgazdasági szakközépiskolává alakulása. A hatvanas évekre az épület elavult, túlzsúfolt lett, a tanulók létszáma egy osztályban 40-50 között volt. A közgazdasági szakközépiskolának korszerû, új épületre lett volna szüksége. A végsõ célt, az igényeknek jobban megfelelõ iskolaépület kialakítását nem sikerült elérni.

Az 1970-es éveket a tantárgyak és ágazatok megújítása, az érettségi újra és újra történõ megreformálása jellemezte.

Az 1974-75-ös tanévben vezették be az igazgatási ismeretek tantárgyat, 1974-ben érettségiztek úgy a diákok, hogy a vizsgán csak megfelelt és nem felelt meg minõsítést kaphatták. A kötelezõbõl szabadon választott érettségi tantárgy lett a matematika /a pedagógiai fõiskolákra jelentkezõknek/ és a történelem. Ám csakhamar kiderült, hogy ezek a változtatások nem segítik elõ az oktatás színvonalának az emelését, ezért ezeket az intézkedéseket visszavonták.

1974-ben módosult az iskola szerkezete, az addig önálló igazgatású gépíró és gyorsíró szakiskolában bevezették a közismereti tárgyak oktatását és hozzákapcsolták a középiskolához, az iskola neve két évtizedig közgazdasági szakközépiskola és gyorsíró és gépíró szakiskola lett. (A szakiskolai képzés 1994-ben megszűnt.)

1987-ben az iskola a szomszédos épületbe, a Várkörút 35. szám alá költözött az Árpád Szakmunkásképzõ Intézet helyére. Ez az épület bár nem jobb, de nagyobb volt a réginél. Ugyanebben az esztendõben új ágazat indult, a pénzügyi, amely a következõ esztendõben a kereskedelmivel együtt az új alapítású I. István Szakközépiskolába került. Helyette a Hunyadiban - mintegy tízesztendõnyi tervezgetés után - elkezdte működését a számítástechnikai programozó , majd 1991-92-ben az idegen nyelvi gyors- és gépíró képzés. Az iskola diákjai angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvet tanulnak, azokból az idegen nyelvi ágazaton kötelezõen, másutt szabad választás alapján érettségiznek.

Az iskola tevékenységét fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító okiratában a következõ módon fogalmazta meg: "Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítõ nevelés és oktatás folyik."
A fent idézett dokumentum szerinti tevékenységét az iskola a Várkörút 33-35. szám alatti épületben folytatja, amelynek egyik része a század elején épült, volt ipartanoda, a másik pedig a hatvanas évek elején került átadásra.

14 nagy tanterem van, ahol egész osztályok foglalkozása lehetséges, csoportbontás, fél osztály befogadására 6, ún. félterem alkalmas. Az író- és számítógéptermek száma 4, a testnevelés órák szervezésére egy tornaterem és egy kézilabda- illetõleg kosárlabda palánkkal felszerelt udvar áll rendelkezésre. Az épület alagsorában (pincéjében) gyógytornaterem, kondicionáló- illetõleg asztalitenisz terem van. A szertárak, kisebb és nagyobb tanári szobák, könyvtár szolgálja még az iskolában folyó oktató-nevelõ munkát.

Az iskola épületének és berendezésének állapotában az elmúlt csaknem 10 esztendő alatt pozitív változás következett be. A régi, elavult gõz- és melegvizes fűtési rendszer helyett korszerűbb gázkazánok léptek munkába és az egész fűtéshálózatot kicserélték. Felújíttattuk a régi épület elkorhadt ablakkereteit, a palatetõt, az osztálytermek is dekorlemez-burkolatot kaptak. Sor került a szennyvíz- és az elektromos hálózat felújítására is.

Az elmúlt közel egy évtized alatt jelentősen megváltozott az iskola felszerelése is. Ebben elsõsorban a számítástechnikai ágazat indulásának volt mozgósító szerepe, hiszen az állandóan igényli a technika megújítását. A korábbi VIDEOTON TVC-k helyett most több mint 130 számítógépen folyik a programozás, a könyvelési gyakorlat, valamint a gépírás-szövegszerkesztés oktatása. Az 1996-97-es tanévben az órák tematikája új témakörrel, az internettel bõvül, mert teljes körű internet -szolgáltatással rendelkezünk, valamint az iskola ECDL-vizsgaközpont lett, így diákjainknak helyben van lehetõségük az európai számítógép-használó bizonyítvány megszerzésére.

Az iskolában mintegy 550-600 diák folytatja tanulmányait.
A számítástechnikai programozó ágazatot a bevezetés utáni években - a többirányú elhelyezkedési lehetõség érdekében - bõvítettük a könyvelési ismeretek oktatásával. Az ágazat neve számítástechnikai programozó és képesített könyvelõ, a számviteli-gazdálkodási ágazaton könyvelõket, tervezõket és statisztikusokat képezünk, az igazgatási-ügyviteli osztályokban az ügyviteli valamint államigazgatási feladatok ellátására készülnek fel diákjaink, az idegen nyelvi gyors- és gépírói ágazaton szerzett tudás birtokában diákjaink ügyviteli- titkári feladatok ellátására lesznek alkalmasak.